A kormány egyik ambiciózus célja, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahelyet teremtsen. Az építőipar lehet az egyik olyan ágazat, amely tömegeket szívhatna fel. A Középeurópai Egyetem (CEU) Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központ (3CSEP)

Az átfogó felújítási programnak több fontos hozadéka lenne: csökkenne az energiafelhasználás és ezzel együtt a károsanyag-kibocsátás, javulna az általános energiabiztonság, de ami ennél is lényegesebb, visszaszorulhatna az energiaszegénység és munkahelyeket hoznának létre. Az European Climate Foundation (ECF, Európai Klíma Alap) számára készített 3CSEP tanulmányból kiderül, hogy a szigorúbb energetikai szabványokkal egyenes arányban nőne a foglalkoztatás. Ez azért is nemzeti érdek, mert Magyarországon a második legalacsonyabb a foglalkoztatottak aránya az EU-n belül és az OECD országok között.

Nagyobb szigor kellene

A magyar épületállomány feljavítására már eddig is voltak kormányzati programok. Ezek tisztességes szándékot tükröznek, de a kutatás szerint valójában jelentős kockázatot jelentenek. Ha ugyanis továbbra is az eddig futó ÖKO-, Panel- és hasonló programok műszaki elvárásai érvényesülnek, akkor a végső energiafelhasználás mindössze 40 százaléka takarítható meg. Ilyen mérvű megtakarítás mellett csak rendkívül nehezen és költségesen teljesíthetők a középtávú klímavédelmi célkitűzések (2050-ig a szén-dioxid-kibocsátás 75-85 százalékos csökkentése). Az optimum alatti felújítási programokkal a nemzeti gázbehozatalnak csak 10 százalékát takarítjuk meg, holott akár 39 százalékkal is mérsékelhetnénk a földgázfelhasználást, ha szigorúbb épületenegetikai szabványokat írnának elő, és kérnének számon az állami felújítási pályázatokon.

Takarékoskodni a munkahelyekért

A foglalkoztatási hatások tekintetében a tanulmány eredményei tisztán jelzik, hogy a passzívházszabványnak megfelelő, magas energiahatékonyságot célzó felújítási szint elfogadásával, és nagyszabású, komplex felújítási program révén 2020-ra Magyarország akár 130 ezer új munkahellyel is gazdagodhatna. Ha viszont a jelenleg érvényes engedékenyebb szabályozás és pályázati elvárások mellett pörögne fel az államilag támogatott felújítás, akkor alig 43 ezer új munkahely jönne létre. A foglalkozatási haszon nem csak közvetlenül az építőiparban csapódna le. Az új munkahelyek majdnem 38 százaléka az építőipart ellátó egyéb szektorokban jönne létre. A tanulmány szerzői kiemelik továbbá, hogy a magasabb foglalkoztatás, a virágzó építőipar - az általános vásárlóerő növekedése révén - jótékony hatással van a nemzetgazdaság egészére is.

Kis lépések

A tanulmány az érintett lakások számát és az állami szerepvállalás mértékét tekintve több lehetséges forgatókönyvet is részletesen végigvesz (3csep.ceu.hu) Ezekben közös, hogy mindegyik az eddiginél jóval komolyabb költségvetési támogatással számol. Ahhoz például, hogy a már említett 130 ezer új munkahely létrejöjjön, évente 250 ezer lakást kellene felújítani, és mintegy 4,5 milliárd eurót kellene az államnak belepumpálnia a komplex felújítási programba. Ezt a tanulmány szerzői is irreálisnak tartják. Ezért azt javasolják, hogy agresszív megoldások helyett inkább lépcsőzetes formában vezesse be a kormányzat a komplex felújítási programját. A kutatás szerint a jelenlegi energiatámogatások átirányítása és az elérhető EU-források bölcs felhasználása révén évi 1 milliárd eurót lehetne a komplex felújítási programra átcsoportosítani, amiből évi 100 ezer lakás újulhatna meg (ez a teljes alapterület 2,3 százaléka). Egy ilyen épületfelújítási program révén becsléseik szerint 52 ezer új munkahelyet lehetne teremteni 2020-ig. A kutatócsoport szerint az új munkahelyek teremtése mellett az állami felújítási program révén tovább csökkenne a háztartások és a középületek energiafogyasztása, valamint Magyarország rekordmértékű földgáz függősége. Átgondolt és mélyreható felújítási program révén pozitív társadalmi, energiastratégiai és klímavédelemi célok valósulhatnának meg.